haza motorral. szegeny oliviert ebresztettem. de cserebe vittem neki pain au chocolat-t reggelire. joizu reggeli (+) beszelgetes. utana varosban koszalas. olyan idegenvezetest csinaltunk, mintha sosem lettem vna itt. de olyan jo volt... elvitt ebedelni az egyik kedvenc ettermebe. eleg eldugott, egy templom mellett van, utcara kiulos, igazabol helyiek ismerik csak. nem mondtam neki, h nagyon is jol ismerem a helyet, anno Seb is sokszor hozott ide. nosztalgia...
ebedre eloetelnek sult bekacomb. hmmmm. kicsit csalodas. azt vartam, h lesz vmi extrem ize. ehhez kepest, ha nincs rajta a fokhagymas- petrezselymes ontet, akkor kb viz-izu. tenyleg semmi ize sincs. de vicces leszopogatni azt a fel villanyi hust a csontokrol. utana baranyhus, mousse au chocolat. nagyon ertenek a gastronomiahoz...
imadom a montpellieri ettermeket. a legtobbnek van egy kulso terasza, vagy szimplan az utcan vannak a macskakovon az asztalok. delben eleg olcso, 20eu alatti 3 fogasos menuk vannak. es nagyon nagyon jo hangulatuak. jofej pincerek, mindegyik beszelget veled par szot. es a kozepkori hazak, utcak, kicsi, de tiszta sikatorok... ugy szeretek itt lenni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.